Arra kell törekedni, hogy Magyarországon minél jobban terjedjen a bankkártya-használat, s a kártyabirtokosok biztonságos körülmények között használhassák ezt a készpénzkímélő eszközt. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg az NJSZ-Intelligens Kártya Fórum banki szakmai napját Ágoston László, az IKF ügyvezetője.

Az IKF eddig is igyekezett szakmai tanácsokkal segíteni a bankok ez irányú törekvéseit, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az államigazgatásnak adott ajánlásokat sem az intelligens kártyák közigazgatásba való bevezetésének vonatkozásában. Állami hivatalok, szervezetek egyébként egyre többször kérik fel az IKF-et, hogy közvetítsen tagjaihoz intelligenskártya-projektekben. 2009-ben több, chipkártya-bevezetésekről szóló pályázat várható, s ezekre a bankoknak is készülniük kell – közös erővel talán most át lehet lendülni a holtponton.

Az Egységes Eurófizetési Övezet (SEPA) és a bankkártyapiac összefüggéseit boncolgatta Haraszti Zsuzsanna, az Erste Bank bankoperációs részlegének igazgatója. (Mint ismert, a SEPA-ban a gazdasági élet szereplői tartózkodási helytől függetlenül, országhatáron kívül vagy belül, azonos feltételekkel, ugyanolyan egyszerűen és olcsón tudják fizetési műveleteiket végrehajtani, ahogy ezt jelenleg saját országukban is teszik. A SEPA célkitűzéseihez az Európai Unió 27 tagállama valamint Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc is csatlakoztak.)

A SEPA koordinációs bizottsága 2006-ban fogadta el a SEPA Card Framework nevű ajánlásgyűjteményt, amely a nemzeti szabványok harmonizálását tűzi ki célul a nemzetközi szabványokkal. Ennek, illetve a Visa és a Mastercard részletes szabályzata alapján 2011-től csak SEPA-komfort eszközöket lehet használni, azaz a bankkártyákat chippel kell ellátni, s átjárhatóknak kell lenniük.

Magyarországon jelenleg a betéti kártyáknak 34, a hitelkártyáknak 16 százaléka hordoz chipet, a POS-termináloknak 81, az atm-eknek pedig 58 százaléka képes chipes bankkártya kezelésére. Ezzel hazánk Európában valahol az alsó középmezőnyben foglal helyet. A magyar bankvilágnak tehát van még mit tennie 2011-ig: nemzetközileg kötelező programokban kell részt vennie, fel kell gyorsítana a chipmigrációt, és új európai uniós szabványokat kell befogadnia.

Az előre kifizetett – úgynevezett prepaid – kártyák nem banki termékek, de képesek a készpénzt és a papír utalványokat (például étkezési) kiváltani, s nincs kockázatuk sem, mivel hitel nem játszik szerepet – ecsetelte e fizetési mód előnyeit Szász Ferenc, a First Data International üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette: ez a típusú kártya kiegészítő alkalmazás ott, ahol sem a betéti, sem a hitelkártya használata nem célszerű vagy kifizetődő.

A prepaid kártyákkal szélesebb körben érhetők el az ügyfelek, ellenőrizni lehet a költést (például céges benzinkártya esetén), ugyanakkor fokozni lehet a vásárlóerőt – ez utóbbi révén a kereskedők akár 4-8 százalékkal is növelhetik forgalmukat. Másrészt a kártyát elfogadó kereskedő sem jár rosszul, többek között az úgynevezett maradványérték miatt. A kereskedőt illető maradványérték akkor keletkezik, ha a kártyát annak vásárlója nem használja fel vagy meríti le teljesen a megadott határidőig.

Európában az emberek évente mintegy 1500 milliárd eurót fordítanak személyes kiadásokra, ebből a prepaid költés körülbelül 700 milliárd euróra rúg.

Az internetes bankolás kényelmes dolog, ám a biztonságot sem szabad figyelmen kívül hagyni – mutatott rá Péterfi Tamás, az Oberthur Card Systems Kft. ügyvezetője. Ez utóbbit jelenleg általában egy felhasználói név és jelszó szolgálja, de bankoktól függően lehetőség van kétfaktoros hitelesítésre is, amelynek során a következő három tényező közül kettőt kell alkalmazni: pin/jelszó; eszköz (pl. telefon); személyes (biometria). Legelterjedtebb formák a token egyszeri jelszóval, sms-kód küldése, illetve pin használata egyedi kóddal.

Az Oberthur WebStic nevű usb-kulcsa (ezt a bank adja az ügyfélnek) chipet is tartalmaz, s ezen olyan böngésző kezd el futni a csatlakoztatás után, amellyel csak a bank oldala érhető el. A felhasználó, miután beütötte pin-kódját, már bankolhat is. Az eszköz előnye többek között, hogy nincs meghatározott pc-hez kötve, s nem hagy nyomot maga után.

A pénzfelvételen kívül mire lehet még jó egy atm? Természetesen pénz betételére is, önkiszolgáló módon. A betét, persze, csak ott működik, ahol van igény az önkiszolgálásra. Az Egyesült Államokban ez az igény 75, Európában 67 százalékos – sorolta az adatokat Deli Ágnes, az NCR Magyarország ügyvezetője. Magyarország ebben még nem jár elöl, s ennek megfelelően nálunk az atm-eknek mindössze 23 százaléka fogad befizetést, azt is csak borítékost. Csekkbefizetésről, e-pénztárca feltöltéséről, menetjegyvásárlásról stb. egyelőre nem lehet beszélni.

A szakember szerint négy tranzakciófajta növelheti az atm-ek forgalmát: a számlafizetések, magánszemélyek közötti pénzmozgások, a kötegelt pénzbefizetés és visszaforgatás, valamint az imidzsdepozit, azaz a sárga csekkek foldolgozása.

A pénzkiadó automaták jövőjéről szólva Deli Ágnes elmondta: három éven belül a banki crm-rendszereket integrálják az atm-hálózathoz, s ennek eredményeként az ügyfelet a pin-kód beütése után már személyre szabott képernyő, illtetve ajánlatok fogadják.

A többfunkciós chipkártyák jól kiegészítik a hagyományos banki kártyatermékeket, ugyanakkor azoknál biztonságosabbak és költséghatékonyabbak – mutatott rá Hegyi Márton, a Compuworx Zrt. szenior projektmenedzsere.

A multifunkciós intelligens kártyákra olyan banki alkalmazások telepíthetők, mint a feltölthető e-pénztárca, az elektronikus aláírás, hitelesítés internetes vásárláskor vagy a törzsvásárlói programok. Intelligensnek egyébként a mikroprocesszoros kártyát nevezik, mivel néhány alkalmazás – ellentétben a memóriakártyával – csak ezen futtatható – ilyenek például az offline üzemmódban is használható pénzügyi alkalmazások.

Az elektronikus fizetés előnyeit előbb-utóbb minden kormány felismeri, s szerencsére nem volt ez másképp a magyar kormánnyal sem, pláne ha az Európai Unió ki is stafírozza az e-fizetési projekt megvalósítására. A projekt felelőse Magyarországon a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központja (PM ISZK).

A projektben – a befogadó Magyar Államkincstáron (MÁK) kívül -- egyelőre négy szervezet vesz részt: a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) a hozzá tartozó okmányirodákkal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a Vám- és Pénzügyőrség (VP) és a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Stratégiai Központja, továbbá csak bizonyos fizetési módok használata lesz elérhető -- a rendelkezésre álló uniós források ugyanis csak ennyit tesznek lehetővé. Természetesen később a többi közigazgatási szervezet is csatlakozhat a rendszerhez, többek között az Elektronikus Kormányzat Operatív Program (EKOP) új pályázatainak jóvoltából.

A kormányprogram fő célja, hogy az ügyfelek könnyebben intézhessék a különböző eljárások során keletkező befizetéseiket – akár személyesen, az okmányirodában, akár online módon, ha erre a szakrendszerek lehetőséget adnak. Ily módon a bankkártyás, az internetbanki és a mobilbanki fizetések kerülhetnek szóba.

A legfontosabb könnyítés az e-fizetés bevezetésével az lesz, hogy az ügyfél egy eljárás keretében egy tranzakcióval egyszerre több számla javára is végezhet befizetést. Ennek az a feltétele, hogy az elszámolást végző Magyar Államkincstárban kiépüljön az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (efer), amely a szakrendszerekből érkező analitikák alapján automatikusan szétosztja a technikai számlára beérkezett összegeket a megfelelő számlákra. Az efer ezen kívül a befizetések költségeit is szétszortírozza a megfelelő helyre.

Különösen a közigazgatás reakcióját érdemes figyelni, tekintettel, hogy a hamarosan kiépülő e-fizetési rendszer megoldásait az üzleti életben már egy ideje alkalmazzák. A kérdés ugyanakkor az, hogy a szakrendszerek átállása mennyire lesz gördülékeny. Szemléletváltásra van szükség; ám ezt eddig egy kormánynak sem sikerült keresztülvinnie, bármennyire is a zászlajára tűzte a közigazgatás megreformálását – legalább az ügyintézés felgyorsításával az elektronizálás révén.