Bevezetés

Szakmánk hírnevének védelme, sőt javítása megköveteli, hogy a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) - a továbbiakban Társaság - tagjai magasrendű erkölcsi elvek szerint dolgozzanak és éljenek.

Az Etikai Kódex (EK) azokat az erkölcsi szabályokat tartalmazza, amelyeknek betartását a Társaság a tagoktól elvárja, illetve a számítástechnikai szakembereknek és a számítástechnikai eszközök rendszeres használóinak ajánlja. Az etikai normák akkor is érvényesek, ha betartásukat a társadalom nem méltányolja eléggé.

Az EK fő célkitűzései:

• hozzájárulni ahhoz, hogy a társadalomban helyreálljanak, illetve kialakuljanak a kölcsönös bizalmon alapuló emberi kapcsolatok;
• emelni az érintettek társadalmi és szakmai megbecsülését, fokozni az irántuk tanusított bizalmat;
• kapcsolatot találni más szakterületek (pl. mérnökök, orvosok, ügyvédek, köztisztviselők stb.), valamint külföldi tudományos és szakmai szervezetek etikai normáival.

Az EK normáit kötelező minimumnak kell tekinteni, amelyeket a későbbiekben szükség és igény szerint ki lehet egészíteni.

1. Általános emberi kapcsolatok normái

A tagok elismerik, hogy az erkölcsös magatartást nem lehet csak a szakmai kapcsolatokra korlátozni. Ezért:

1. Úgy viselkednek másokkal szemben, ahogyan ezt másoktól elvárják önnmagukkal szemben.
2. Saját szabadságjogaik érvényesítésével nem korlátozzák mások szabadságát.
3. Nem sértik meg mások jogait, beleértve a szerzői jogokat is.
4. Nem élnek vissza (sem testi, sem szellemi) erőfölényükkel, sőt védik a hátrányos helyzetűeket mások ilyen magatartásával szemben.
5. Azonosan kezelik embertársaikat tekintet nélkül fajukra, vallásukra, nemükre, korukra, nemzetiségükre és politikai nézeteikre.
6. Külső kényszer nélkül is betartják a társadalmi együttélés elfogadott normáit.

2. Egyéni munkavégzési normák

A tagok törekszenek arra, hogy önnmagukat megismerjék, és képességeiket tárgyilagosan felmérjék. Ezek alapján:

1. Szakmai tevékenységüket mindig - képességeik szerint, és következményeket mérlegelve - a lehető legjobban, és teljes felelőséggel végzik.
2. Csak olyan feladatokat vállalnak, amelyek megoldásához rendelkeznek a megfelelő képzettséggel és tapasztalattal, illetve becsületesen tájékoztatják a megbízót ezek hiányáról.
3. Elvállalt kötelezettségeiket - még a szóbeli ígéreteket is - becsületesen teljesítik.
4. Nem vállalnak olyan kötelezettségeket, és nem végeznek olyan tevékenységeket, amelyek ellentmondásban vannak az EK normáival.
5. Törekszenek szakmai színvonaluk folyamatos megtartására, sőt, lehetőleg emelésére.
6. Szakmai véleményüket, becsléseiket a rendelkezésre álló adatokra támaszkodva, tárgyilagos szakmai meggyőződésük szerint alakítják ki.
7. Törekszenek arra, hogy szaktudásukat és eredményeiket mások számára is elérhetővé és hasznossá tegyék.
8. Nem nyújtanak, és nem fogadnak el olyan juttatásokat vagy szolgáltatásokat, amelyek nincsenek arányban a teljesítménnyel, és/vagy másokkal szemben jogtalan előnyöket biztosítanak.
9. Nem vesztegethetők meg, és nem kísérelnek meg másokat megvesztegetni.

3. Szakmai közösségi normák

A tagok tudatában vannak, hogy korrekt szakmai kapcsolatokban sajátos normákat is be kell tartani. Ezért:

1. Nem végeznek tudatosan olyan tevékenységet, amely sérti a megbízójuk (munkaadójuk), vagy üzleti partnereik érdekeit.
2. Szakmai tudásukat és információikat az őket befogadó közösség érdekében is kamatoztatják.
3. Elvtelenül nem gátolják munkatársaik karrierjét, szakmai, anyagi, vagy üzleti tevékenységét.
4. Egyenlő esélyeket és elbírálást biztosítanak beosztottaik szakmai munkájához, fejlődéséhez.
5. Kellő alap és indok nélkül nem közölnek másokra nézve hátrányos és/vagy személyes jogaikat sértő információkat.
6. Semmilyen körülmények között tudatosan nem terjesztenek valótlan információkat, illetve ilyen tévedéseiket a terjesztéssel azonos körű nyilvánosságal kijavítják.
7. Képességeik szerint hozzájárulnak az alkotó munkát segítő, és mások eredményeit tiszteletben tartó szellemi légkör kialakulásához mindazon közösségekben, amelyekhez tartoznak.

4. Társadalmi normák

A Társaság a társadalmi együttélés terén az alábbi normák betartását várja el tagjaitól:

1. Tevékenységükkel a közjót igyekeznek szolgálni.
2. Egyéni érdekeiket nem helyezik fölébe azon közösségek érdekeinek, amelyekben élnek és dolgoznak.
3. Nem fogadnak el olyan értékrendeket, amelyek nem az igazságosságon, és az erkölcsi értékek tiszteletén alapulnak.
4. Óvják a társadalom biztonságát, egészségét és jólétét, szót emelnek a közérdeket sértő visszásságok ellen.
5. Képességeik és lehetőségeik szerint segítik a jótékonysági és az egyéb nem nyereségérdekelt szervezeteket.
6. Hozzájárulnak, hogy a szakma eredményeit a társadalom meg- és elismerje.

Melléklet a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Etikai Kódexéhez

A mellékletben példákat sorolunk fel a számítástechnikával kapcsolatos, és az EK szerint elítélendő cselekedetekre, illetve kiemelünk néhány idevágó jogszabályt.

1. A magyar jog által egyelőre még nem büntetendő, Európában viszont már büntetett, de mindenképpen etikátlan cselekmények (számítógépes bűnözés):
   • csalás pénzkiadó, illetve pénztári automatákkal;
   • bizonyíték jellegű adatok meghamisítása, vagy megtévesztő (félrevezető) alkalmazása jogi eljárásokban;
   • adatok megváltoztatása vagy kikémlelése; üzemi vagy üzleti titkok elárulása;
   • szoftver-kalózkodás, számítógépes szabotázs;
   • számítógépek működésének befolyásolása; pl.: számítógépes vírusok fejlesztése, terjesztése;
   • illegális technológia-átadás;
   • egyéb számítógépes csalás vagy visszaélés (pl.: gépidő eltulajdonítás).

2. A magyar jog által nem szabályozott, etikátlan cselekedetek:
   • visszaélés az ügyfelek esetleges tájékozatlanságával;
   • ügyfél szorult helyzetének kihasználása;
   • kifejlesztett számítógépes rendszerek nem kellő dokumentálása;
   • eladott számítógépes rendszerek nyomkövetésének megtagadása;
   • más szellemi alkotásának felhasználása, publikálása saját néven;
   • más szerző programrészleteinek beépítése saját programba;
   • programok továbbadása illetéktelen felhasználó(k)-nak;
   • szakmai rivalizálás tisztességtelen eszközökkel;
   • más által alkotott rendszerek becsmérlése;
   • rosszhiszemű, elfogult szakmai vélemény adása;
   • kollégák lejáratása, kifúrása; szakmai pletykák terjesztése; részvétel munkahelyi klikkekben.

3. Szoftver fejlesztését folytató munkahelyeken a szerzői jogdíj kifizetésének szabályozására "szoftver szerzői szabályzat" kiadása javasolt. Ebben figyelembe kell venni a szoftver szerzői jogok védelmével kapcsolatos, Magyarországon érvényes szabályokat:
   • külön-külön a program és a dokumentáció is védelem alatt áll;
   • az elektronikus adattárra vonatkozó szerzői jogot az adattár egészének engedély nélküli felhasználása is sértheti;
   • a munkáltató akkor szerez felhasználói jogokat, ha a vele munkaviszonyban lévő szerző a programokat munkaköri kötelezettségként készítette;
   • a nem munkaköri kötelességként alkotott szoftverével a szerző a kívülállókkal szemben is szabadon rendelkezhet, a munkáltató ezt nem akadályozhatja;
   • díjalapító szerződés a saját szoftverrel külső megbízó részére történő adatfeldolgozás vállalása is;
   • a programok magáncélú, nem jövedelemszerzést szolgáló másolása is sérti a szoftver jogok jogosultjainak érdekeit;
   • a jogosulatlan felhasználás esetén a szerzői díjnak megfelelő összegű bírság megítélése kötelező;
   • a program elfogadásáról a felhasználó két hónapon belül köteles nyilatkozni;
   • ha a felhasználó részére átadott szoftvert a felhasználó saját maga, vagy harmadik személy módosítja, a kellékszavatossági, jótállási kötelezettség megszűnik az eredeti változatra nézve is;
   • a szoftvernek időben korlátlanul alkalmasnak kell lennie rendeltetésszerű használatra, a szavatossági jogok azonban a hiba felfedezését követő 5 év alatt elévülnek.

4. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok (Polgári Törvénykönyv és a számítástechnikai szakmát érintő értelmező jogszabályok):
   • A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos tevékenységet folytató - ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató másik személy nevével - az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során.
   • A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozóan sértő, vagy valótlan tényt állít vagy híresztel, illetve valós tényt hamis színben tüntet fel.
   • A számítógépes adatfeldolgozás nem sérteheti a személyhez fűződő jogokat. A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. Az érintett személy tájékoztatását csak abban az esetben lehet megtagadni, ha teljesítése állami vagy közbiztonsági érdeket sértene. Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti. Jogszabály elrendelheti, hogy a számítógéppel vezetett nyilvántartás helyesbítésére irányuló bírósági eljárást államigazgatási eljárásnak kell megelőznie; ilyen rendelkezés hiányában az ügyfél közvetlenül a bírósághoz fordulhat.